Nem meglepő, hogy a cégek világszerte és ipari területtől függetlenül fontolgatják az AI használatát. Viszont akadnak még vállalatvezetők, akik szkeptikusak, hiszen  mesterséges intelligencia-projektek nem mindig hozzák azt az eredményt, amit várnak tőlük. De mi különbözteti meg a technológiához jól alkalmazkodó, jelentős üzleti eredményeket realizáló cégeket azoktól, akik túl lassan, túl kevés eredménnyel nyitnak az AI felé? Erre keressük a választ ebben a cikkben.

A cikk első részében a globális helyzet bemutatására törekszünk, a második részben pedig bemutatjuk azokat a konkrétumokat, amelyek egy globális kutatás eredményei alapján megkülönböztetik az AI-megoldások felhasználása terén sikeres vállalatokat.

A téma feldolgozásához a Boston Consulting Group cégvezetőket kérdező kutatásának eredményeire alapozunk, ezeket a következtetéseket egészítjük ki a saját iparági tapasztalatainkkal és meglátásainkkal.

A Boston Consulting Group megvizsgálta az AI felé támasztott elvárásokat és az AI ipari működésben való felhasználásának jelen állapotát.

A BCG tanulmánya egy globális kutatás eredményein alapul, amit több, mint 1000 igazgató és menedzser töltötte ki különböző gyártóipari területekről. Összességében megállapítható, hogy a gyártók arra számítanak, hogy a mesterséges intelligencia fontos kulcsa lesz hatékonyságuk növelésének. De a megvalósítás nem tartotta az ütemet az elvárásokkal, főleg, mert sok cég nem rendelkezik az AI négy fontos elősegítő eszközével:

1. Stratégiával (ami tartalmaz átfogó roadmap folyamatterveket is),

2. Irányítási Modellel

3. Releváns Munkavállalói Tapasztalattal és

4. Támogató IT infrastruktúrával.

A KUTATÁSRÓL

2018 februárjában és márciusában a BCG online cégkutatást végzett, hogy felmérje az AI alkalmazásának folyamatát az ipari műveletekben. A gyártást, és az azokhoz kapcsolódó tevékenységeket, mint a karbantartás, a termékminőség és a logisztika vizsgálták. A kutatás a mérnöki munkákat és az ellátásilánc-menedzsmentet is lefedte.

A kutatás résztvevői 1096 globális cég vállalatigazgatói, gyártási és technológiai menedzserei voltak a gyártóipar különböző területeiről: autóipar, fogyasztási cikkek, energia, műszaki termékek, egészségügy, feldolgozóipar, szállítóipar, logisztika és technológia. A résztvevők Ausztráliából, Kanadából, Kínából, Franciaországból, Németországból, Indiából, Japánból, Mexikóból, Lengyelországból, Szingapúrból, az Egyesült Királyságból és az USA-ból származnak.

A kutatás célja az volt, hogy felmérje a résztvevők véleményét az AI működésbeli jelentőségéről a jelenben és 2030-ban, értékelje az AI alkalmazásának jelenlegi állapotát, megértse a cégek jövőbeli terveit és megállapítsa, mik lehetnek a legnagyobb kihívások.

A kutatás kimutatta, hogy az AI alkalmazásának élvonalában a szállítóipar és logisztika, az autóipar és a technológiai cégek állnak, míg a feldolgozóipar területei (mint a vegyipar) elmaradnak. Az amerikai, kínai és indiai cégek jelentősen megelőzték japán, francia és német társaikat a mesterséges intelligencia bevezetésében.

Ez azt is jelenti, hogy a közép-európai régióban operáló ügyfeleink számára még adott a lehetőség arra, hogy okos innovációval elérjék és meghaladják a nyugat-európai szintet az AI felhasználásában!

A bevezetés sebességének országok közti különbsége az AI előnyei iránt támasztott más-más elvárásokat is tükrözi.

Míg a feltörekvő nemzetek, mint Kína, gyakran lelkesebben állnak az előnyökhöz, az ipari nemzetek, mint Németország, konzervatívabb álláspontot képviselnek. Mivel a német cégek abban is elmaradtak, hogy részletes terveket dolgozzanak ki az AI bevezetésére, a lemaradásuk valószínűleg tartós lesz. Németországon belül az autóipar vezet az AI alkalmazásában, míg a feldolgozóipar ágazatainak még van hová fejlődniük.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az ipari gyártóknak jelentősen fel kell tornázniuk megvalósítási törekvéseiket, ha szeretnék beváltani a mesterséges intelligenciához fűzött reményeiket. A technológia önmagában nem elég. Hogy az AI teljes potenciálját kiaknázhassák, a cégeknek tekintettel kell lenniük az összes elősegítő tényezőre, szervezeti szinten.

AZ AI MŰKÖDÉSBELI HASZNÁLATÁNAK ALAPJAI

Az AI ipari és üzleti felhasználási módjait már alaposan bemutattuk korábbi cikkeinkben, ezért most nem soroljuk fel őket újra. Itt az ipari felhasználásról, itt pedig az üzleti intelligencia és az AI kapcsolatáról írtunk. A teljes megértéshez javasoljuk kétrészes “alapozó” cikkünket is, ez az első rész, ez pedig a második rész.

A kutatásban kérdezett cégvezetők arra számítanak, hogy az AI az egész értéklánc mentén átalakítja majd folyamatait, beleértve

  • a mérnöki munkákat,
  • a beszerzést,
  • az ellátásilánc-menedzsmentet,
  • az ipari működést
  • a marketinget,
  • a salest
  • és az ügyfélszolgálatot

A gyártók arra is használhatják az AI-t, hogy a hagyományos hatékonyságnövelő eszközöket, mint az automatizálás vagy a lean menedzsment, jobbá tegyék. Például azáltal, hogy az AI megtalálja a minőségbeli problémák kiváltó okát, és így segít kiküszöbölni a hibákat, támogatja a lean menedzsment rendszer veszteségcsökkentő törekvéseit. És valóban, a kutatás résztvevőinek 40%-a arra számít, hogy a mesterséges intelligencia kiemelt fontosságú hatékonyságnövelő eszköz lesz 2030-ra, míg 29% úgy gondolja, hogy már napjainkban is nagyon jelentős szerepe van a hatékonyságnövelésben.

Az AI alkalmazása jelentős behatással lesz a munkaerő összetételére és csökkenteni fogja a működési költségeket, mivel kevesebb manuális munkára lesz szükség a gyártási folyamatban. Például a termékminőségi feladatok, melyekhez jelenleg elengedhetetlen az emberi jelenlétet, automatizálva lesznek, átfogó AI támogatással ellátva. És bár néhány munkakör ezáltal megszűnik, új munkalehetőségek adódnak, melyekhez mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakértelem szükséges. A kutatás résztvevői összességében afelé hajlanak, hogy az AI hatására enyhén csökken majd a teljes munkaerő mennyisége.

A konkrét elvárások viszont jelentősen eltérnek különböző országokban. A kínai válaszadók például úgy gondolják, hogy az AI jelentősen csökkenti majd munkavállalóik számát (ez az alacsonyan képzett munkaerő gépekkel való helyettesítését tükrözi), míg a német cégek csak alacsony csökkenésre vagy stagnálásra számítanak magasabban képzett munkavállalóik számában.

ELVÁRÁSOK ÉS A VALÓSÁG

Sok cég tervezi, hogy mihamarabb beépíti a mesterséges intelligenciát, de a kutatás szerint a kínai, indiai és szingapúri cégek elvárásai a legmagasabbak az AI közeljövőben megtörténő alkalmazásával kapcsolatban. A diszkrét ipari szereplők közt az egészségügy és az energiaszektor a legambiciózusabbak, míg a feldolgozóipar és a mérnöki termékek gyártói kevésbé.

A legtöbb kutatásban résztvevő cég szerint az AI egyre fontosabb lesz. Viszont befektetéseik, terveik és kivitelezéseik még nincsenek egyensúlyban ambícióikkal. Annak ellenére, hogy a résztvevők 87%-a három éven belül alkalmazni tervezi a mesterséges intelligenciát, csak 28%-uk készített átfogó kivitelezési roadmapet. A maradék 72%-nak még nincs részletes terve: 30%-uk felhasználási módokat tesztel, 27%-uknak még csak elképzelései vannak, és 13%-uknak még nem prioritás az AI, vagy még nem is vették fontolóra az alkalmazását.

A kivitelezés korlátolt mértéke az átfogó tervezés elmaradását tükrözi, és felfedi, hogy az elvárások és a valóság közt szakadék tátong. A múltban a cégeknek mindössze 50%-a volt képes elérni az AI felhasználásához kötődő céljaikat. Így nem meglepő, hogy mára csak 16%-uk kivitelezett egynél több mesterséges intelligencia modult az üzemük több területén. Ez a teljesítmény korai alkalmazókká teszi őket. A kutatásban résztvevő országok közt a legtöbb korai alkalmazó az USA-ban (25%), Kínában (23%) és Indiában (19%) van. Az arányuk Japánban (11%), Szingapúrban (10%) és Franciaországban (10%) a legalacsonyabb. A német cégek közül csak 15% számít korai alkalmazónak.

Az alkalmazás magas amerikai aránya az AI technológia széleskörű elérhetőségét tükrözi a területen. Ennek ellenére Kína megelőzte az USA-t az AI finanszírozásában. 2017-ben a világ AI startupjainak majdnem felét Kína látta el pénzzel. A Kínai Népköztársaság Államtanácsa bevezette a mesterséges intelligencia fejlesztési tervet is, ami egy háromszintes stratégia annak érdekében, hogy az AI területén világelsők legyenek 2030-ra. A Peking közeli Tiancsin város önkormányzata pedig 5 milliárd dolláros támogatást fektetett az AI iparba. Az AI alkalmazását más törekvő országok, mint India, is elengedhetetlennek tartják ahhoz, hogy gyártóiparuk világszinten versenyképes maradjon, és jelentős befektetések mellett döntöttek. Az ipari nemzetek, mint Japán, ezzel szemben inkább a hagyományos eszközökre koncentrálnak (mint például a lean gyártás), melyek a múltban versenyképessé tették őket.

A kutatásban résztvevő nyolc iparág közül a legtöbb korai alkalmazó a szállítóipar és logisztika területén (21%) és az autóiparban (20%) működik. Nem meglepő, hogy az autóipari és technológiai cégek vannak a legfejlettebbek közt. A többi iparág még nem sajátította el azokat a digitális taktikákat, melyek az idők során már lényegi részeivé váltak a fenti ágazatok értékláncának.

A cég munkavállalóinak száma is befolyásolhatja az AI alkalmazását. A kisebb cégek kevesebb valószínűségekkel válnak korai alkalmazókká. Ez azért lehet, mert költségvetésük is kisebb, így kevesebb lehetőségük nyílik a mesterséges intelligenciába való befektetésre.

A magyar piacon azt tapasztaljuk, hogy nagyjából 1000 olyan vállalattal lehet számolni, amely eléggé tőkeerős ahhoz, hogy valódi értéket hozzon ki a mesterséges intelligencia ipari vagy üzleti felhasználásából. Viszont e vállalatok nagy része még a korábbi globális üzleti és technológiai trendek nyomában jár, és nem kezeli prioritásként az AI-t, nincsen kidolgozott stratégiája a technológia alkalmazására, emiatt nem tudja kellő ütemben felmérni, hogyan lehet optimálisan élni ezekkel az új lehetőségekkel. Az AI iránti nyitottság, tapasztalataink szerint, egyáltalán nem függ a cégek méretétől, vagy tulajdonosi hátterüktől. A Lexunithoz érkező megkeresések között egyformán lehet gépgyártó kkv-t és globális multi magyarországi leányvállalatát is megtalálni. Az AI-technológia adoptálási szintje kizárólag a vezetés hozzáállásától függ.

A folytatásban bemutatjuk, hogy mi az a négy eszköz, amely létfontosságúnak bizonyult az AI sikeres munkára fogásában, és a három fő lépést, amit meg kell tenni a siker érdekében. Milyen akadályok állnak a cégek előtt, és hogyan küzdik le ezeket a legsikeresebbek közülük? A következő részből kiderül!