Benedek Gergő
A business intelligence célja
Az üzleti intelligencia-megoldások célja, hogy javítsák az üzlet működési hatékonyságát.
Dehát nem ez minden egyes informatikai fejlesztés célja? Sőt, nem ez minden üzleti tevékenység célja?
A Business Intelligence, vagyis az üzleti intelligencia azért nem könnyen megfogható téma, mert magát az információt helyezi fókuszba. Az ilyen fejlesztésekkel egy vállalat kifejezetten a rendelkezésére álló információk rendszerezésének módját emeli magasabb szintre. Ha az információ gyorsabban pörög, akkor az üzlet is gyorsabban pörög, megalapozottabb döntéseket lehet hozni rövidebb idő alatt.
Az egész IT-szektornak valahol ez a célja persze. Fogjuk fel úgy, hogy ha a cég egy organizmus, akkor a BI magának az idegközpontnak az optimalizálásával foglalkozik.
A business intelligence jelentése
Amikor egy cég nekilát, hogy az elmúlt években divatossá vált hívószó, a business intelligence szempontjából nézze át működését, és kísérletet tegyen az előrelépésre e téren, az jellemzően ilyen eredményekkel szokott járni:
- Bizonyos manuális feladatok automatizálódnak.
- Egyszerűen felhasználhatóvá válnak olyan adatok, amelyek eddig a különböző formátumok miatt csak nehézkesen voltak feldolgozhatók.
- Különböző részlegek képessé válnak arra, hogy egymás adatait valósidőben láthassák, és menet közben igazítsák az új információkhoz a teljesítményt. (kompatibilitás)
- Jobbá válnak az adatbiztonsági feltételek, egyértelműsödik a hozzáférés.
- Több adat válik valósidőben láthatóvá és vizuálisan értelmezhetővé, grafikonok, ábrák, digitális adatmegjelenítő műszerfalak segítségével. A prezentációk 1-2 gombnyomással elkészülhetnek, nem kell sok időt tölteni vizualizációval és célzott elemzésekkel.
- Optimalizált gépi és emberi munkaerő-felhasználás, kapacitástervezés
- Optimalizált készletkezelés
Az “intelligencia” itt tehát nem annyira “okosság”, mint inkább információ. A BI feladata üzleti környezetben hasonló ahhoz, mint ami a hírszerzés feladata a hadászatban.
Ahogy Molnár István, az AI fejlesztési vezetőnk fogalmaz: “bármilyen gyártási folyamatot a végletekig tudunk optimalizálni, ha mérhetővé tudjuk tenni azt”. Ez a “mérhetővé tétel” a mai ipari és üzleti IT egyik kulcsa, a szenzorozásról, az üzleti döntések megfelelő előkészítéséről például itt írtunk bővebben. Ez a jelenség a Big Data-korszak egyik nagy fejleménye és kihívása.
A Business Intelligence mindent átláthatóbbá tesz és fokozza az interkonnektivitást. Olyan, mintha maga a cég kapna egy erősebb processzort.
Ennél sajnos nehéz konkrétabban megfogalmazni. Itt van például a Porsche esettanulmánya: a cég 2016-ban világíttatta át a saját működését BI szempontból, elsősorban az ügyfélkapcsolatokon akartak javítani, a különböző márkakereskedők kommunikációját egy platformra hozni. Ez biztosan elég jól sikerülhetett, mert az új CRM-rendszert aztán átvette tőlük a VW-csoport több más márkája is. A cikkben van egy jól megfogható fájdalompont: az új BI-rendszer élesítése előtt a Porsche időről időre külső szakértők bevonására kényszerült azért, hogy saját működésükről jelentéseket készítsenek nekik. Ez nyilván költséges, de ami még nagyobb gond, hogy rengeteg elvesztegetett idővel jár.
A BI előnyét legegyszerűbben talán azzal az élménnyel lehet bemutatni, amit a Porsche eladási részlegén éltek át a menedzserek: amikor napokkal azelőtt készített, csatolt Excelek helyett valósidőben kérdezhették le az őket érdeklő adatokat a viszonteladóktól.
Az üzleti intelligencia teremti meg ma azt a jól ismert, utópikus technológiai képet, hogy egy cégvezető a háta mögött összekulcsolt kézzel áll a monitorerdő előtt, mint egy admirális egy csillagromboló parancsnoki hídján, és tökéletesen szűrt, valósidejű adatokat lát maga előtt, globálisan, helyfüggetlenül, pillanatnyi késlekedés nélkül. Ilyen rendszereket már néhány éve lehetségessé vált kiépíteni, de mostanra kezd általános elvárássá válni, hogy hagyjuk magunk mögött végre a statikus kimutatások korát.
Kicsit olyan ez, mint amikor a “kinyomtatom-aláírom-szkennelem” folyamatokon túllendülve teljessé tudjuk tenni a digitális átállást. Most már nem csak digitalizáltak az adatsoraink, hanem valósidőben kommunikálni is tudnak egymással, ez az a minőségi különbség, ami miatt indokolt, hogy egy külön alterületet rendeljünk a vállalati IT-ben ennek a feladatkörnek, a BI képében.
Természetesen ez az átfogó, nehezen megfogható, és mindennel összefüggő feladatkör teljesen más megközelítést igényel, mint egy “end-to-end”, dobozos szoftverfejlesztés, ahol van egy konkrét cél, amihez leszállítunk egy optimális eszközt. Az üzleti intelligencia-projekt jellemzően ciklikus és kollaboratív. A céget nem lehet egyszerre leállítani és szétszerelni darabjaira, majd újra összerakni, ezért a kivitelezőcsapat szorosan együttműködik a céggel, belülről ismeri meg a működést, és használat közben fejleszti tovább az új platformokat.
Minden BI-együttműködésnek biztosan van három ilyen fázisa:
- Az adatforgalom feltérképezése és megértése
- Az adattárolás továbbfejlesztése
- Vizualizáció
Az elvi cél mindig az, hogy a cég teljes adatforgalma (az irodai termosztátok hőmérsékleti naplójától kezdve a teherautók kihasználtsági mutatóin át a weboldalra érkező napi egyedi látogatók és a napi offline értékesítések számáig) egy közös platformon elérhető legyen, és könnyen lekérdezhető, illetve rendezhető legyen a legkülönbözőbb szempontoknak megfelelően, továbbá ábrázolható legyen, egy saját, belső rendszerben. Mindez persze valósidőben.
A BI tehát alapvetően a korszerű, felhőalapú és Big Data lehetőségeket a cég operatív vezetésében és belső kommunikációjában alkalmazza.Szeretné megtudni, milyen lehetőségek maradnak rejtve az ön cégében a továbbfejlődésre? A BI szinte bármilyen méretű és profilú vállalkozás számára tartogathat kellemes meglepetéseket a profitabilitás fokozása terén. Tegye fel nekünk kérdéseit itt!
Szeretne többet tudni a témakörről? Adja meg elérhetőségét és értesítjük az új blogbejegyzésről.
