Az IOT (Internet of Things - Dolgok Internete) egy igen divatos kifejezés, ami sokmindent jelenthet. Ennek a technológiának a lehetősége a mesterséges intelligenciát alkalmazó eszközökkel kombinálva a negyedik ipari forradalom körüli hype egyik fő mozgatórugója. Ebben a cikkben szakértői oldalról, de érthetően mutatjuk be, miről is szól ez az egész, és mire lehet számítani üzleti innováció területén ebben a témában.

A divatos, felkapott kifejezések körül mindig meglehetősen nagy a zavarodottság. Ezt az egész blogot a mesterséges intelligencia gyakorlati, üzleti és ipari alkalmazásának szánjuk, ezért nem mehetünk el szó nélkül az IOT mellett sem. Fontos, aktuális technológiai lehetőségek rejlenek ezalatt a gyűjtőkifejezés alatt. A probléma az, hogy a ma divatos technológiai kifejezések jelentései között sok átfedés van, főleg, hogy éppen a technológiák egymáshoz kapcsolódása, kommunikációja adja a legnagyobb innovációs értékeket. Ahogy korábban említettük, ezek a kifejezések könnyen félrevisznek, mert implikálnak valami hozzáadott “extrát”, pedig sokszor csak egy régebbi dolog ez, hangzatosabb köntösben, hasonlóan az “okos” kifejezéshez. A “smart” szó fordításaként elterjedt “okos” valójában annyit jelent, hogy az eszköz képes kapcsolatot létesíteni más eszközökkel például bluetooth segítségével, vagy van benne wifi, tehát fel tud menni a netre.

Az IoT jelentése

Az IoT magyarul “a Dolgok Internete”, ami annyit jelent alapvetően, hogy olyan eszközöket is “felokosítunk”, amelyeket alapvetően nem elsősorban kommunikációs céllal hoztak létre. Tehát a tévé, a telefon, az óra már “okos”: most követi őket a termosztát, a mosógép és az autó is, csupa olyan eszköz, aminek régóta kiválóan definiált funkciói, feladatai vannak a kommunikáción túl.

A “dolgok internete” semmi többet nem jelent annál, hogy egyre több eszközben van adatok rögzítésére, továbbítására és fogadására alkalmas hardver beépítve, ezáltal lehetőséget teremtünk arra, hogy ezek a dolgok kommunikáljanak egymással.

Az “Internet of Things” alig különbözik a “smart” kifejezéstől, mint ahogy az “okosotthon” is teljesen lefedi a “dolgok internete” eszközökkel telepakolt lakás képét. Ezek a képek és kifejezések azért ragadósak és virálisak, mert garantáltan mindenki számára kapcsolódási pontokat adnak az értelmezéshez: otthona, tévéje és mosógépe a legtöbb hírfogyasztónak van. Ezért akkor nem is szükséges bőséges magyarázat a jelenséghez, annyi az egész, hogy ami árammal megy, azt rákötjük a netre, és voilá: kész az Internet of Things, magyarul a Dolgok Internete, nem igaz?

Lényegében igen, de a helyzet ennél mára már némileg komplikáltabbá vált.

IoT eszközök

Az IoT kifejezés robanásszerű elterjedésének kezdete visszavezethető egy egészen konkrét dologhoz. Ez a dolog nem más, mint egy termosztát.

Igen, egy fali termosztát, amivel a fűtést lehet szabályozni. Ezért a bizonyos termosztátért azonban a Google 2014-ben hajlandó volt  kifizetni 3,2 milliárd dollárt: ennyiért akvirálták a Nest nevű okosotthon céget, aminek fő terméke ekkor az öntanuló termosztát volt.


Ez a készülék volt az egyik első példája annak, amikor egy hétköznapi háztartásban megjelenhet egy olyan eszköz, ami már nem csak “smart”, vagyis nem csak távvezérlhető és más eszközökkel kapcsolatba hozható, hanem a gépi tanulás is megjelenik a működésében.

A Nest termosztát ugyanis megfigyeli, hogyan használják, mikor hogyan módosítják a hőmérsékletet, és egy idő után a felhasználó viselkedését utánozva magától képes beállítani a megfelelő értékeket a megfelelő időpontban.

Mindebből az következik, hogy amikor mesterséges intelligencia-megoldásokkal ruházunk fel “Dolgok Internete”, azaz igazából csak “okos” eszközöket, akkor azok képessé válnak arra, hogy megosszák egymással az információkat és -e közös információhalmaz valósidejű elemzésével tudnak döntéseket hozni. Ebből sülhetnek ki az olyan, kicsit utópikus, de mégis teljesen realisztikus okosotthon-megoldások, mint az, hogy amikor a lakó elindul haza a munkából (amit a telefonja érzékel, és közli az otthoni rendszerekkel), akkor elkezd melegedni a sütőben a vacsora, a fűtés úgy időzít, hogy a hazaérés pillanatára már optimális legyen a hőmérséklet, a lámpák pedig fényjátékkal köszöntik a hazatérőt, majd mindig ott világítanak, ahol éppen tartózkodik.

Az AI megoldások abban segítenek, hogy ez az egész organikusan, magától működjön egyre jobban, ne kelljen mindent előre és alaposan beparaméterezni, aztán manuálisan változtatgatni, ha valami megváltozik a lakó életmódjában. Az IOT digitalizálja, adatok által értelmezhetővé teszi a fizikai valóságot, az AI pedig értelmesen képes felhasználni a nagymennyiségű adatot, és cselekvéssé képes formálni azt.

Ez egy olyan fejlemény, ami az egész tech világ térképét újrarajzolja, a közeljövő fő fejlődési iránya az AI és az IoT kombinációja, ezt tehát az amit a tech sajtó “AIOT” néven emleget.

Egy jó példa lehet az “ET City Brain”, ami sikeresen működik már Huangzhou városában: a közlekedési lámpákba épített kamerarendszer által gyűjtött adatok alapján a rendszer valósidőben beavatkozik a lámpák programozásába, amivel általános hatékonyságnövelést ér el, gyorsítja a forgalmat, automatikusan észleli a baleseteket, tilosban parkolást, és természetesen olyan finomságokra is képes, mint a “zöld út” biztosítása a mentőautók számára. Ez már egy jelenleg élesben, folyamatosan működő rendszer.

Az “AIOT” körüli hype az olyan fejlesztők számára mint a Lexunit, normál működésnek számít. Számos ipari és üzleti megoldás létezik már most is, amely a szenzorokkal gyűjtött adatokat algoritmusokkal feldolgozza és önállóan képes reagálni rájuk, ezekről például itt is írtunk konkrét példákat.

A közeljövőben vélhetően számos hasonló példát látunk majd valósággá válni, például drónok koordinálásában, flottamenedzsmentben, logisztikában, hiszen az egymással is kommunikálni képes önvezető járművekben nagyon nagy hatékonysági lehetőségek vannak. Az “okosotthon” megoldásoknak sem kell otthonmaradniuk, a munkavégzés helyei az irodák, coworking terek is nagy haszonnal tudnak majd olyan megoldásokat alkalmazni, amelyek az ezeken a helyeken dolgozó emberek viselkedéséhez alkalmazkodva dolgoznak a kezeik alá.

Források:

https://www.forbes.com/sites/bernardmarr/2019/12/20/what-is-the-artificial-intelligence-of-things-when-ai-meets-iot/#20ba2179b1fd

https://www.forbes.com/sites/hodfleishman/2020/01/22/disruption-20-how-iot-and-ai-are-breaking-up-the-business-world/#491a3cdf62cf